BA2012. Jogviszony adatok bevitele, módosítása

 A menüpont rátekintő listáján nyilvántartási szám, név alapján, állománycsoport, belépés és kilépés dátum feltüntetésével  láthatók azok a dolgozók, akiknek már létezik jogviszony törzse.

Egy dolgozó az adott munkáltatónál (kifizetőnél) egyidejűleg több jogviszonnyal is rendelkezhet. Ebben a rátekintő táblában ezeket sorszámmal ellátva tüntetjük fel. A számfejtések mindig adott jogviszonyra vonatkozhatnak. Megjelölhető, hogy egy jogviszony az automatikus számfejtésben részt vegyen-e. (az automatikus számfejtés leírása a BB102 menüpontnál).

Jogviszony adatok kitöltése:

Dolgozó, Sorszám: A dolgozótörzsből az a dolgozó választható ki, akinek a személyi törzse teljes. Kiválasztás után meg kell adni a jogviszony sorszámát.
Állománycsoport: Az állománycsoport mindhárom karakterét külön-külön a program által felajánlott választék alapján kell kitölteni. A választék itt is és minden más hasonló esetben akkor lesz látható, ha az üres mezőnél ENTER-t üt a Felhasználó. A megjelenő táblázatból ki kell a nyilak segítségével választani a dolgozóra érvényes sorszámot. Az állománycsoporti besorolás a bérek és levonások megállapításánál döntő lehet, ezért a besorolások eldöntésénél igen körültekintően kell eljárni.
Tevékenység jelleg: A tevékenység jellegének első karakterétől függ a második karakter választási lehetősége (fizikai, szellemi dolgozók tevékenységi besorolása). A munkarend és műszakrend kitöltéséhez kiválasztó ablak ad segítséget. Ez az összes lehetséges kitöltési módot tartalmazza, a Felhasználónak ki kell választani az éppen megfelelőt.
Munkarend, Műszakrend: a megadott választék alapján kell mindkét adatot kitölteni. A műszakrend tartalma kihatással van a távolléti díj kiszámítására is.
Bérforma, Besorolási bér: A választható bérformák közül a havidíjas és órabéres dolgozók számfejtése a programban teljes. A teljesítménybéreket a programtól függetlenül ki kell számolni, és fix összegként kell bevinni a megfelelő juttatás jogcím alapján. Az egyéb fix összegű kifizetések esetében - állományon kívüliek számára - pl. megbízási díj, tiszteletdíj, fizethető. Ebben az esetben nincsen besorolási alapbér.
Az alapbér tartalma attól függ, hogy milyen a dolgozó bérformája: ha havidíjas, akkor a beírt összeg a havi alapbért jelenti, ha órabéres, akkor a beírt érték órabérként értelmezett. A program a jogcímek részletezésénél ezt az értéket már nem is kéri be, hanem az itt beírtak alapján automatikusan kitölti.  Főként az órabéres esetekben előfordul, hogy az órabér még fillérre végződik. Emiatt a program megengedi, hogy az alapértékeket 2 tizedes pontossággal rögzítse a Felhasználó, de a számolt értékek már minden esetben forintra kerekítettek.
Napi óraszám: A napi óraszám a tényleges foglalkoztatásnak megfelelően töltendő ki: a teljes munkaidő kitöltéséhez egy műszak esetén általában napi 8 óra.
Saját jogon myugdíjas-e : A saját jogon nyugdíjas mezőt csak azokban az esetekben kell alkalmazni, ha az állománycsoport első pozícióján 4-es áll, és nem tudom másként közölni a programmal, hogy a dolgozó nyugdíjas (az egyéni járulékfizetési jelző akkor is lehet NEM, ha nem nyugdíjas, de elérte a járulékfizetési felső határt).
Automatikus számfejtés kell: Itt lehet rendelkezni arról, hogy a dolgozónak ez a jogviszonya részt vegyen-e az automatikus számfejtésben (kell-e rendszeresen számfejteni, vagy pl. eseti megbízásról van szó).
Tart. táv. jogcíme: A tartós távollét jogcímének kitöltése különleges szerepet ad a számfejtésnél a dolgozónak. Az itt megadható idő jogcímek azt eredményezik, hogy az indokolt távollét idejére a jogviszony törzs további beállításaitól függetlenül nem jár semmilyen számfejtett bérelem, hanem az itt beírt idő jogcímmel kitöltve a teljes hónapot számfejti le a dolgozót.
EB járulék, Nyugdíjjárulék, Tételes EHO fizetése kell-e: Külön rendelkezhet a dolgozó az egészségbiztosítási járulék, illetve a nyugdíjjárulék fizetéséről.  Az EB járulékot a többedik jogviszonyoknál nem kell megfizetni - erről a dolgozó nyilatkozhat, hogy van 36 órát meghaladó foglalkoztatója, ahol a járulékfizetési kötelezettségének eleget tesz. Így itt ez a jelző NEM-re állítható. A nyugdíjjárulék fizetését csak akkor szabad NEM-re állítani, ha a dolgozó nyilatkozik arról, hogy az összes jövedelme elérte a járulékfizetési felső határt. Az egészségügyi hozzájárulást minden dolgozónak csak egy munkahelyen kell megfizetni. A dolgozó nyilatkozhat, hogy  ez a munkáltató fizeti-e a járulékot.
NYENYI-be átadni kell-e: A bér programban képződött adatok egy átadó fájl segítségével átvihetők a NYENYI programba. Csak azoknak a dolgozóknak az adatai kerülnek be az átadó fájlba, akiknek a jogviszony törzsben a jelzője IGEN-re lett állítva.

Belépés, Kilépés dátum, módja: Az előző munkaviszony megszűnésének ideje és módja kitölthető, de nem kötelező. Kötelező azonban minden esetben kitölteni a belépés dátumát és módját. Itt is a felajánlott módok közül kell kiválasztani a megfelelőt. Amennyiben határozott idejű munkaviszony létesítéséről, vagy próbaidőről van szó, a program elvárja a várható kilépés dátumának kitöltését is. A számfejtési eljárásban a belépés és kilépés dátumát figyeli a program. Az automatikus számfejtésben csak a belépési dátum után vesz részt a dolgozó. A kilépés dátuma után újra kimarad az automatikus számfejtésből, de a kilépés után is lehet jogos kifizetés. (végkielégítés, táppénz, stb.) A személyenkénti számfejtésben a kilépett dolgozónak kezdeményezhetünk számfejtést, de figyelmeztető üzenetet ad, felhívja a számfejtő figyelmét a "kilépett" státuszra. Külön figyeli a program a próbaidő lejáratát. Az automatikus számfejtésben ezek a dolgozók sem vesznek részt, de a számfejtés után erről lista készül: mely dolgozóknál járt le a próbaidő. A kezelő ezután eldöntheti: ennek ellenére számfejt neki, vagy a munkaviszonyát megváltoztatja határozatlan időre, vagy kilépteti teljesen.
SZJA göngyölítés kell-e: Ha a dolgozó nyilatkozik, hogy az éves összes jövedelme nem haladja meg a ....!...., akkor a neki fizetett összes bérelemet sávosan adóztatja a program. 
SZJA százalék: a dolgozó nyilatkozata alapján a kifizető, a munkáltató magasabb összegben (százalékban) is megállapíthatja az adót, de ez nem haladhatja meg az adótörvény szerinti legmagasabb adókulcs mértékét. 
Adójóváírás érvényesítése kell-e: a dolgozóknak az év elején írásban tett nyilatkozata alapján állítható be.

A jogviszonyhoz tartozó egyéb adatokat az alábbi gombok segítségével rögzíthetjük:

Munkahelyek:

A már rögzített munkahely törzsből kiválasztva kell megjelölni azt a munkahelyet, ahol a dolgozó ebben a jogviszonyában számfejtésre kerül. Egy jogviszonyhoz időben egymást követően több munkahely fűzhető, megjelölve annak kezdeti időpontját. Az előző munkahely megszűnésének időpontját a következő kezdeti dátuma adja. A munkahely törzs szükség esetén itt is bővíthető. 

Munkakörök:

A már rögzített munkakör törzsből kiválasztva kell megjelölni azt a munkakört, ami alapján a dolgozó ebben a jogviszonyában számfejtésre kerül. Egy jogviszonyhoz időben egymást követően több munkakör fűzhető, megjelölve annak kezdeti időpontját. Az előző munkakör  megszűnésének időpontját a következő kezdeti dátuma adja. A munkakör törzs szükség esetén itt is bővíthető. 

Járandóságok: 

Ez a törzsadat arra szolgál, hogy a dolgozónak ebben a jogviszonyában rendszeresen járó bérelemeket rögzítsük. Az automatikus számfejtés az itt feltüntetett juttatás elemeket figyelembe veszi.

Új bérelem felviteléhez egy új sort kell nyitni (lefele nyíl), és a mezőket rendre kitölteni (jogcímkód, jogosultság kezdete és vége, mértéke és jövedelem %-a).  A jogcím előkészítése akkor kész (részt vehet a számfejtésben), ha minden kötelező adata kitöltött. A járandóság mértékének megadásához a jogcím jellegétől függően vagy az összeg mező, vagy a % mező aktív. Bármelyik esetben megtehető az, hogy az érték mező üresen marad. Ekkor a számfejtésnél megjelenik a jogcím (nem felejti el a Kezelő), értéke a személyenkénti számfejtésben megadható.

Szabadságok:

A rendes szabadságnapok számát a dolgozótörzsben rögzített születési év alapján a program kiszámítja és felajánlja, de ez felülbírálható. A tárgyévi pótszabadság napok száma is kitöltendő, az egyes munkakörhöz kötött pótszabadság napokat a program automatikusan adja a pótszabadság napokhoz. Az áthozott szabadságok kiszámítása paraméterben vezérelhető: ha ennek értéke IGEN, akkor az éves zárás folyamatában az év során a dolgozó által ki nem vett szabadságnapokat a program az Áthozott szabadságok mezőben megjeleníti. Ennek értéke bármikor felülírható.

Működik a kivett szabadságok összegzése is. A különböző jogcímeken kivett szabadságnapok számát számfejtéskor a megfelelő mezőbe rögzíteni kell (évi rendes szabadság, pótszabadság, betegszabadság, melynek a maximális értéke az alapadatokban rögzített), a kivett napok a megfelelő kategóriából automatikusan levonódnak. A szabadságok kimutatása történhet csak mennyiségben (melyik fajta szabadságból még hány nap vehető ki), vagy tételese a már kivett szabadságok dátum szerinti felsorolásával. 

Jelentések: 

A munkáltatók által készítendő kimutatások, jelentések, statisztikák kitöltéséhez nyújt segítséget az, hogy a dolgozókat ezen tábla segítségével besoroljuk a különböző jelentések, statisztikák megfelelő sorába. A Szervíz menü MA96 pontjában a dolgozók törzsben beállított jellemzői (állománycsoport, tevékenység jelleg, nem, napi munkaidő, stb.) alapján elkészül egy automatikus besorolás, de az esetleges egyedi szempontok, programon kívüli események hatására ez a besorolás kézzel módosítható.

Munkaügyi jelentés    -    besorolás a megfelelő sorba

Lezárt keresőképtelen esetek jelentése    -    beírandó kód megadása

Havi munkaügyi statisztika   -    besorolás a megfelelő sorba

Eb statisztika   -    besorolás a megfelelő sorba

Éves munkaügyi statisztika   -    besorolás a megfelelő sorba

Májusi statisztika   -    besorolás a megfelelő sorba

NYENYI (2006)   -    beírandó kód megadása

Magánnyugdíjpénztári jelentés (2006)   -    beírandó kód megadása